13.fejezet Titkos élvezetek +18

Narrátor

Miután Jellar elkapta Erzát,belezuhantak a tengerbe. A fiú magához közel tartva a lány testét kiúszott a partra.

-Erza! Erza térj magadhoz-mondta.

Már fölé hajolt,hogy lebegőt fújjon a tüdejébe,mikor a lány kinyitotta a szemét. Pislogva nézte a fiút,mire az némi habozás után megcsókolta.

-Jellar?

Erza hangja remegett,de többet nem tudott mondani.

-Szeretlek-súgta a fiú,majd átkarolta a lányt.

-Jellar.

Erza hangja csendes volt.

Míg ők csendesen ölelkeztek a Fairy Tailben lévő tagok többsége elvonultan próbált sugdolózni,vagy éppen romantikázni. Makarov ahogy végig nézett a fogadott gyerekein melegség áradt szét benne. Tekintete elidőzött a különböző párokon.

Gray és Juvia a szokásos sarokban ültek. A  lány felemelte a fejét,míg a fiú a nyakát csókolgatta. Juvia a vállát simogatta amit szemlátomást nagyon tetszett a fiúnak.

Kicsit arrább Gajeel nézte ahogy Levi olvas. Időnként a lány hátrafordult és megpuszilta az arcát. A vassárkány ölő nagyon is élvezte a helyzetét.

Pár asztallal arrább a céh közepén a három exceed és Luka ültek az asztalon. A mester kiszúrta,hogy Happy és Carla farka vége összefonódott,de látszólag a két cica nem akarta nagydobra verni. Lilly Lukával folytatott szakmai beszédet,hogy melyikőjük harci alakja a hatásosabb. Ez csak azért volt fontos mivel Luka hasonló mágiát használt mint a fekete macska.

Romeo unottan hallgatta őket Wendy meg csak szunyókált. A céh távolabbi asztalánál a maradék négyes  foglalt helyett. Alex egy idelye letette a könyvét,és átkarolva a mellette alvó lányt annak, és annak vállára dőlt. Bár messziről úgy tűnt,hogy nem figyel a húgára Makarov tudta,hogy Lucy nem feleslegesen beszél. Az öreg mester csak mosolygott a szinte teljesen egyforma Dragneel ikreken. Azt a tényt leszámítva,hogy más neműek külsőre nagyon is hasonlítottak. Valószínűleg a mágia használatuk volt még az egyetlen külömbség köztük.

Makarov kérdőn figyelte a Natsu Lucy párost. Annyira szerette volna ha nem titkolják mások előtt,de azért tisztában tartotta az akaratuk. A éj csendesen fogadta a párokat,akik lassan szédelegtek haza.

-Na hali mi haza mentünk-köszönt el Gray.

Juviával kiléptek az öreg céhből,majd alakjukat elnyelte a sötétség.

Rövidesen mindenki haza ment, kivétel azok akik a céhben laktak.

Natsu

Lucy szobája kellemesen meleg volt bár nem csodálom. A lámpa fénye kiszűrődött a fürdőszobából, miközben a lány tusolt. A kellemes meleghez hozzá járulta fürdőből kiáramló párás levegő, de inkább a gyertyák okoztak kellemes meleget.

-Na én is kész vagyok...

Lucy elhallgatott ahogy kilépett, de nem is csodálom. Egy halom gyertya közepén ültem, amik egy nagy szívet formáltak, közben a kezemben egy szál rózsa volt.

-Mi lenne ha ma elnyújtanánk az este pillanatait?-kérdeztem reménykedve.

-Natsu-mondta Lucy meglepődve.

Felálltam, majd felé nyújtottam a kezem. Kedvesem bizonytalanul megfogta, majd miután magamhoz húztam elvette a rózsát is tőlem.

-Mire gondoltál pontosan?

-Mondjuk erre.

Átkaroltam a derekát, majd kedvesen megcsókoltam. Lassan lejjebb vándorolt a kezem és a száma  testén, de őt nem zavarta. Sőt mintha megremegett volna. Beletúrt a hajamba, majd mikor a hasát kezdtem el puszilni halkan felnyögött.

-Ez tetszik?-kérdeztem, közben végig simítottam a combján.

Válasz helyett, csak aprót nyögött.

-Ha nem haragszol eloltanám a lángokat.

Lucy bólintott, majd én magamba szívtam a tűzet. Igaz most egyértelmű volt, hogy nem fogom felhasználni.

-Ha nem bánod-mondtam, majd levetem a törülközőt a testéről.

A mellkasához kapta a kezét, közben felém lépett, aminek az lett a következménye, hogy én elvesztettem az egyensúlyom,így az ágyra estünk mind a ketten. Mielőtt Lucy felülhetett volna, átfordultam vele az ágyon, majd elkezdtem csókolni. Lassan haladtam le az állán, majd a teste alá, nyúlva haladtam tovább. Ahogy az ajkam a melléhez ért Lucy teste megfeszült, majd ívben meghajolva felemelkedett. Átkarolta a vállam, majd közelebb húzott magához. Az egyik kezemmel végig simítottam a combján, majd elindultam felfelé.

Mikor megint elértem az ajkait, vissza fordultam a hátamra. Most ő volt felül, amit egyre bátrabban ki is használt. Ajkaink csak egy kis időre váltak el, de láttam Lucyn, amit én is éreztem már azóta, hogy a gyertyákat meggyújtottam.

-Natsu... én-kezdte, de én elhallgattam egy csókkal.

-Szerintem egyre gondolunk, de biztos vagy benne?-kérdeztem vissza.

Egy pillanatnyi habozás után válaszolt csak.

-Igen. Vágyom rá-mondta halkan, mintha valami nagy szégyent ismerne be.

Halkan nevettem, majd megint úgy fordultam, hogy ő legyen alul. Miközben óvatosan szét választottam a lábait, folyton csókoltam, hogy ellazuljon.

-Lucy ölelj át kérlek-mondtam halkan.

A lány megtette, közben jobban ellazult, és a lábait jobban szétnyitotta. Miközben a kezem a feje alá tettem, a takaró lassan lejjebb csúszott.

-Maradj laza-mondtam, majd behatoltam.

Lucy felsikított, de mivel nem engedett el, ösztönösen tovább folytattam amit elkezdtünk. Éreztem, ahogy a lány fokozatosan ellazul alattam, amit az egyre kellemesebb csókjai is mutattak.

Szinte már az eszem vesztettem, miközben azon kaptam magam, hogy egyre gyorsabban mozog mind kettőnk csípője.

-NATSU!-kiáltotta Lucy, mikor egyszerre a csúcsra jutottunk.

Kifulladva borultam melleire, közben magamhoz húztam, mivel vacogott. Néhány perc múlva feltámaszkodtam a kezeimre, és a tekintetén kerestem a beszűrődő hold fényben.

-Nat...su-mondta halkan, majd átkarolt.

-Ugye nem okoztam fájdalmat?-kérdeztem aggódva, mikor elkezdet sírni.

-Lehetek őszinte?

-Elvárom, hogy az légy.

-Mikor betetted az fájt, de utána már nem-mondta, majd a vállamba fúrta az arcát.

Ajkammal az övét kerestem, majd miután megtaláltam, megint hátra döntöttem. Nem is tudom ki hajszolta bele a másikat, de az biztos, aznap este többször is egymáséji lettünk.

Narrátor

A hajnal mosolyogva nézte a békésen alvó szerelmes párt akik az éj leple alatt elkezdték titkos szerelmük legtitkosabb részeit megírni. A lány a fiú mellkasán pihent fejét a fiú nyakához nyomva, közben a kezét a kedvese nyakának szabad felén nyugtatta. Mindketten békésen aludtak, mert tudták, hogy övék a legszebb titok amit a céhük idővel megfog érteni.